Mi is van a négyzeten?

Ha unalmas estéken - avagy bármely napszakban - arra az agysejtpusztító tevékenységre kárhoztatjuk magunkat, hogy távirányítót ragadunk és bekapcsoljuk valamelyik kereskedelmi televízió műsorát, akkor talán a felháborodásom tárgya nem is olyan megbotránkoztató. De sajnos az én agyhullámaim kiiktatása még nem sikerült se a Kissnek, se a Kolosinak. Ez a két ember - vagyis sokkal inkább manipulálás- és népbutítás ügyi szakmunkás - sok mindenben egyezik meg, például abban hogy mindkettő Péter, de sokkal fontosabb, hogy mindketten egy-egy "országos kereskedelmi televízió" programigazgatói. Nem gondolom, hogy nagy utánajárást igényel kideríteni, hogy mely csatornákról van szó és ahogyan Hofi mondta, a közmű csatornában ennyi szar nincsen, mint ezeken. Ebben is igaza volt.

Noha amit ezidáig leírtam akármikor mondhattam volna, de kiborulásom oka most egy konkrét ügyhöz fűződik. Ahhoz, hogy a TV2-ben ülő szerkesztők voltak olyan gyengeelméjű érzéketlen lények, hogy a közönséggel Szita Bence gyilkosának indítékairól szavaztattak. Ezért cserébe Hajdúszoboszlói utazás járt volna, a szerkesztőknek pedig sokkal inkább valami más, de az közel sem lett volna ugyanilyen kellemes. Az, hogy ennyire a pénztermelés legyen az elsődleges szempont, az minden lelkileg egészséges embert szerintem mélységesen megbotránkoztat, noha már Hajdú Péter is keresett ezen az ügyön vastagon, tehát talán meg sem kéne lepődnöm. Úgy tűnik a TV2-nél Hajdú már nem csak producer, hanem egyenesen erkölcsi mérce, amely pont olyan mókás, mintha Sztálin lenne az. Csakhogy az utóbbi már nem, az előbb említett személy viszont aktívan tevékenykedik, amelynek tanúbizonysága a tévéből áradó szemétlavina amely kiiktat minden emberségi faktort, mint azt a fenti példa mutatja. Tiszta majmok bolygója, nem?

Ha ez nem lenne elég, az eset után semmilyen személyi változás nem következett be, mindössze egy sablonos közleményt toltak ki a népnek, hogy persze ők senkit sem akartak megsérteni. Mondjuk ha ezt komolyan is gondolnák, már holnap levennék a Frizbit a műsorpalettáról.

A legrosszabb pedig az egészben, hogy mindez a fertőzés egyre jobban terjeszkedik, hiszen itt a SuperTV2 és az RTL II., amelyeken még magasabb szinten lehet majd művelni ezt a nehezen felsorolható, hogy mennyi mindent romboló tevékenységet, ahogyan az eszes marketingesek mondanák a négyzeten. Csak az a gond, hogy nem az élmény, hanem az alpáriság. Jobban belegondolva ezek osztódással szaporodnak! Jobb lesz vigyázni, mert ha nem figyelünk gyorsan itt a negyedik RTL vagy TV2 is....

Emberek egyre nagyobb tömegeit képes megmozgatni. Olyan dolgokra veszi rá még a legtudatosabb polgárt is, amelyet korábban még tudattalan állapotban is talán csak pironkodások közepette tett volna. Talán sokak számára kiderült, hogy a marketingről van szó. Arról a teljes világot behálózó mentális manipulációra szakosodott gépezetről, amely napról napra egyre több - akár nem is létező - pénzt söpör be az áldozataitól, akiket marketing nyelven fogyasztónak nevezünk. A piacon márpedig az tud a legjobban érvényesülni, aki a leghatékonyabban alkalmazza ezt az ördögi módszert és pontosan ezért vásárlóinak tudatosságát egy agyhalott zombi szintjére sikerül redukálnia.

A zombi termelés szempontjából talán leghatékonyabb vállalat az Apple, legalábbis az elektronika területén biztosan ők a csúcstartók. Ez nem kizárólag az eladásokon és a bevételeken, hanem a termékeket körülvevő tömeghisztérián keresztül is mérhető, vagyis a XXI. században az aranyborjú Alma logót visel a hátulját és nem aranyból készül, hanem alumíniumból és üvegből. Nem igazán a céget dicséri, hanem sokkal inkább a világméretű marketing masina emlőin nevelkedett generációt minősíti, hogy gyakorlatilag egy színesfémként is csak nehezen elpasszolható szemetet is el lehet adni milliók számára, feltéve ha bele van vésve a jól ismert szimbólum. Ezzel nem azt állítom, hogy az Apple termékei rosszak lennének, csak pusztán azt, hogy valójában ők diktálják, hogy nekünk mire van szükségünk. Megmondták, hogy IPad kell nekünk, akkor irány az IStore! Addig azt hittük, hogy a padon ülni kell, és nem nyomkodni de ők aztán elmagyarázták és akkor az biztosan úgy is van! A sikert mutatja, hogy a céget alig lehet kimozdítani az általa létrehozott új szegmens uralmából, akárcsak az IPhone esetében. Az ötlet mindent vitt. Netán az emberek lennének ennyire ostobák...?

Természetes, hogy bizonyos szinten minden márka marketingje arra épül, hogy megpróbálnak egy fajta lila ködben úszó márkaimázst kialakítani, de az Apple-nek sikerült ezt a csúcsra járatnia. Sajnos valószínűleg sokak számára döbbenetet kell okozzak: nem biztos, hogy az Apple által gyártott termékek mind ugyanolyan jók, sőt nyilvánvalóan a gyártási költségük nem annyival több, mint amennyivel drágábbak. Mellesleg a kínai (igen,igen!) gyáraikban a munkakörülményeket jobb, ha most nem firtatjuk, mert abból egy teljes emberi jogvédő cikk is kijönne. Na most tessék egy almafa tövébe elvonulni zokogni, kedves fanatikusok! Bár szerintem ti is csak áldozatok vagytok...

De ha ez még nem lenne elég, a cég nem csak a marketing területén követ el disznóságokat, hanem a gyártás és a tervezés során is. A termékeknek szándékosan olyan dokkcsatlakozót készítettek, amelyet más gyártó nem használ és a legújabb IPhone egy ettől is eltérő töltőt kapott, vegye csak a sok birka az átalakítót! A többi gyár már próbál átállni teljesen az USB-re, de az Apple-t hol érdeklik a szabványok? A Bluetooth is csak a saját gyártású készülékek között működik, elvégre az Apple annyira versenyellenes, hogy talán a központ falán ott függ a "konkurensek eltakarítása" az elérendő célok között és akkor tényleg majd csak egymás között kell adatátvitelt létesítsenek a telefonjaik. A cég által indított perek sokasága, a mindent levédeni akaró jogászaik mind azt bizonyítják, hogy az Apple nem igazán kedveli a pattogó vetélytársait. A szabadalmi politikájuk már szinte annyira nevetséges, mintha azt akarnák levédetni, hogy ami egyik felén világít, a másik felén nem az már IPhone. A Samsung ellen felmerült hamisítási vádak szintén alaptalanok, ahogyan azt bíróságon többször is bizonyították a koreaiak. 

Mindezekből adódik a jogos felvetés: hogyan állítható meg az almafejűvé válás folyamata?  Ésszerű és józan gondolkodással, kissé a dolgok mögé tekintéssel. Normális-e hogy szinte már ciki, ha más márkájú telefonja van valakinek? Vajon tényleg ér annyit az új modell, hogy a szüleid több havi fizetését a milliárdos Apple tulajdonosok amúgy is majd szétdurranó zsebébe tömd? Valóban jobb mint a fele annyiba kerülő konkurens modell? Tényleg annyira fontos minden terméküket birtokolnod? Nyilván lesznek olyanok akik szerint a válasz igen, hiszen a divatmajmolás és a szarkaszellem sokszor győz, de ott van a bibi azzal a bizonyos farokkal...

Lehet hogy sokan, sokféle módon próbálkoznak beszélni itthon a kultúra fontosságáról, azonban úgy tűnik ez nem igazán számít. Itt most nem - az egyébként tragikus helyzetben lévő - színházakról és egyéb - szintén nem éppen virágkorukat élő - kulturális intézmények miatt verem a klaviatúrát, hanem sokkal inkább az emberek egymás iránti verbális magatartása okán.

Az általános bunkóság megtapasztalásához elég végigmenni az utcán,  felszállni a metróra vagy csak simán körbenézni egy közlekedési dugóban. Habár sokan nem vesznek róla tudomást, ez is egyfajta bizonyítványt állít ki nem csak a személyről, hanem egy külföldi számára bizony az adott népről is. A legkellemetlenebb, hogy ezt bizony nem lehet ráfogni semmire csak az emberekre magukra, esetleg szüleikre, akik szintén itt élő emberek. Nem lehet a Gyurcsányra, az Orbánra, az elmúlt nyolc évre, a válságra kenni, sőt még az IMF-re sem. 

Ennek a visszamaradott és sok tekintetben "balkáni" véleménynyilvánítási kultúrának melegágya és egyben éltetője az internet. Ez az a hely, ahol bárki elmondhatja a véleményét például az EU hadpolitikájáról, még akkor is, ha az általános befejezése is kemény dió volt a számára. Az a hely ahol - egyébként nagyon helyesen - többnyire semmilyen moderáció nincs, tehát nyugodtan lehet komcsizni, nácizni, zsidózni és a legfájdalmasabb halálnemek valamelyikét kívánni egy véleménnyel vitatkozónak. Elég megnyitni a YouTube-on valamilyen politikai vagy akár zenei témájú videót és máris egymást és a videóban szereplőket mocskoló kommentek tucatjai lepik el a képernyőt.

Rendben van ez így? - tehetnénk fel a kérdést. A válasz szerintem "nem", de nyilván ez nem sokat nyom a latban. Annál inkább szöget kéne üssön a döntéshozók illetve az átlag magyar fejében, hiszen mint már említettem, többről van szó, mint hogy valaki megsértődik-e azon, hogy elküldik a jó anyjába. Konkrétan arról, hogy már az iskolában meg kellene tanítani, hogy az aki más véleményen van, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ő bármivel kevesebb lenne. Oktatni kellene az érvelésről és az értelmes véleményformálás módjáról és mindezek jelentőségéről. (Persze vannak iskolák ahol mindez megtörténik, de azért általában nem ez a jellemző.) Tudom, hogy mindez hiú ábránd, hiszen elég belenézni egy parlamenti közvetítésbe, ott is azt látjuk, hogy az észérvek mellé erőteljesen beférkőzött a "komment-nyelv", amely sokkal inkább az ellenfél megsemmisítését helyezi előtérbe, nem pedig az értelmes vitát.

Ahogy pedig mondani szokás, az értelmes vita olyan mint a csókolózás. Bizony ehhez is két ember szükséges, s hiába próbálunk normális hangot megütni, ha a vitapartner átvált sárdobáló üzemmódba. Onnantól kezdve azt már nem vitának hívjuk, pedig a demokráciához elengedhetetlen lenne az értelmes vita. Persze nem csak ez hiányzik hozzá, de ez a lista túlságosan is hosszú...

Az a nap, amikor emlékezni kellene. Ünnepelni a hősöket, a diktatúra áldozatait és a forradalmárokat. Méltóképpen megemlékezni a történelmünk egyik legdicsőbbnek indult és talán legtragikusabban végződött eseményéről. Mégsem teszi ezt az emberek legnagyobb része. Ha egyáltalán részt vesz valamilyen rendezvényen, azt mindössze azért teszi, hogy kifejezze az Orbán Viktor iránti szimpátiáját vagy antipátiáját. Az előbbit megteheti a Békemenetnek csúfolt központilag leszervezett bohóckodás keretében, amely tavaly is hatalmas tömeget mozgatott meg, igaz némi külső rásegítéssel. Csak hogy tiszta legyen: ez alatt a külhoni magyarok busszal szállítását értem. A rendezvény elnevezése pedig azért sántít erőteljesen, mert pont a jelenlegi kormányzat hirdet szabadságharcot minden és mindenki ellen ami még mozog, ja és nem Fidesz-szimpatizáns. Ha pedig "csupán" Orbán feltehetően ismét harcias beszédére kíváncsi, akkor a Kossuth térre is tessék kimenni. Aztán ne tessék siránkozni, ha huszonnegyedikén a forint-euró görbék ismét erőteljes mélyrepülésbe kezdenek...

Persze az sem kell unatkozzon, aki az ún. rendszerellenes álláspontot képviseli. Ott van például a Milla, amely úgy szeretne kormányváltást kicsikarni, hogy Dopemannel operál és közben mindentől és mindenkitől távol tartja magát, ami a múlthoz kapcsolódik. Kivéve Bajnai Gordontól, akinek a beszédét úgy várják sokan, mint kisgyerek a karácsonyt. Csak míg utóbbi esetében ajándékra számíthatunk, Bajnairól ez nem mondható el, bár kétségtelenül az utóbbi húsz év legvállalhatóbb politikai figurája és talán nem csak számomra.

Gyurcsány Ferenc pedig VIP partit szervez a nyugdíjasai körében, akarom mondani külön ünnepel a DK, mert szerintük a Milla az ellenzéki összefogás gátja. Mert az ő pártjuk vezetője valóban összekovácsolja őket... no comment. 

A jobbikos cirkusz biztos szintén jó lesz, már annak aki élvezi az EU zászló égetést meg a hasonló borzasztóan forradalmi megmozdulásokat.

Ezzel lesznek tehát honfitársaink elfoglalva a nemzeti ünnepen... Az egyik részről a mindent rossznak látó és rossznak látni akaró, minden intézkedés mögött Orbáni diktatúraépítést sejtő ellenzék, a másik oldalon pedig a szemellenzőt vagy narancsszemüveget viselő fideszesek, akik szerint soha nem ment jobban az országban semmi. Na meg persze a jobbik, akik szerint a probléma lényege a "cigánybűnözés" és a "zsidótőke", meg persze a komcsik. 

Csodás lesz, mondhatom. Nyilván néhányan  kilátogatnak majd az állami ünnepségre, de ott is egy Orbánba fognak botlani, aki nyomja nekik majd a forradalmat, pedig bármilyen furcsa az emberek, legalábbis döntő részük nem akar minden évben forradalmat, hanem nyugalmat, munkát és megélhetést szeretne és persze megemlékezést. Ezt pedig sem az ellenzék sem a kormány nem igazán veszi figyelembe...

Feltalálta a Szentkirályi a Nemzet Üditőitalát! Lehet örömünkben tapsikolni, felállva éljenezni az új hungarikum tiszteletére! Szinte magam előtt látom, ahogyan emberek tömegei sóvárogva vártak és áhítoztak a nemzeti nedű érkezése után. 

Hiszen ebben az ország annyi minden nemzeti már, hogy ebből az élelmiszeripar sem maradhat ki és gondoljunk csak bele, mekkora buli az emberek nemzeti érzelmére hatva eladni egy terméket nem mellesleg sokkal drágábban, mint amennyit az valójában ér. Hiszen a palackba zárt turulmadarat és nemzeti színű zászlót is meg kell fizetni, mondjuk az más kérdés, hogy a Coca Colát is Dunaharasztiban gyártják. De miért is hoztam szóba az amerikai terméket? A válasz egyszerű: Az Aqua Elixis (merthogy így hívják hazánk új miseborát) leginkább arra emlékeztet, amit mi kólának nevezünk, még Budai Gyula szerint is. Na azért azt a nívót lehet, hogy nem éri el, de legalább cukormennyiségben ott van a szeren és állítólag nemzeti gyógynövényekből készül, de persze a recept titkos. Azért ne legyünk túl szigorúak: édesítőszer IS van benne és csak hogy a déjà vu érzés teljes legyen, a gyártó piros címkével fejelte meg a fekete (nocsak,nocsak..) színű ital műanyag flakonját, amelybe egyébként a népies motívumokat nyomtak, hátha ettől még magyarabb lesz.

Az elmélet csak ott hibádzik, hogy az emberek nem valószínű, hogy akarnak egy vizzel hígított (ízű) kólát inni, feltehetően viszonylag magas áron. Ha pedig már tényleg valamit tenni akarnak a nemzetért (és az egészségükért), akkor reklámozzák nyugodtan a Szentkirályi ásványvizet. Az cukormentes, de még édesítőszer sincs benne.

De ne csak a kezdetén legyen az, hiszen ki tudja mennyire lesz hosszú életű... Ideális esetben azonban pontosan addig kellene hogy tartson, amíg a jobbító szándék - ami nem feltétlenül egyezik a címben megemlített szépséggel - megtalálható a véleményem mögött, a cikkek sorai között. Ez lesarkítva annyit tesz, hogy garantáltan olyan véleménynek is hangot adok majd, ami esetleg a táradalom legnagyobb hányada szerint teljes képtelenség, de a lényeg ekkor is az a cél, amit ezzel elérni kívánok. Sőt én hinni szeretném, hogy minden magyar embernek ez a célja, csak éppen a megvalósításban különböznek a véleményeink, de ott aztán nagyon. 

Az országunk jobb hellyé tétele egy olyan közhelyes frázis, hogy inkább az ezt megelőző állomáshoz való eljutás a célom, azaz hogy az emberek kezdjenek el gondolkodni ne csak a saját, hanem a közösségük sorsáról illetve jövőbeni terveiről is! Hangsúlyozom, nem várom és nem is várhatom el, hogy egyet értsen majd velem a blogot olvasó közönség, mondhatjuk úgy is, hogy ez csak az én szemszögemből leírt helyzetkép. Sőt, a célom inkább az, hogy ez csak egy kiinduló pont legyen a gondolkozásmód megváltozásához olyan módon, hogy átgondoljuk azt, hogy ha valaki másképpen gondolkodik, mint mi, az valóban a haza vesztét akarja-e, vagy esetleg ugyanaz a célunk.
Persze az oldal ettől kevésbé magasztos témák véleményezésének is gyűjtőhelye lesz, s ha kisebb arányú a politika, az azt jelzi, hogy az ország jó irányba tart, bár ez most még pont annyira tündérmese, mint maga a gazdaságpolitika. Tehát a lényeg az, hogy nem olyan ijesztően komoly ez a blog, de az üres fecsegésnek sem itt van a helye, azt meghagyjuk a Blikknek meg a Borsnak. A pártok favorizálásának sem ez a megfelelő felület, arra ott van a Magyar Hírlap meg a Népszava. 

A célja tehát az oldalnak nem kevesebb, mint egy morzsányival jobbá tenni az ország légkörét és ha mindenki csak ennyit tenne hozzá, hol tartana már ez az ország...