Az elmúlt kettő, nyolc vagy akár húsz évben annyi botrányos felszólalás és döntés született a magyar parlament falai között, hogy néhányan azt hihették már, hogy a magyar közéletet megbolygatni nem igazán lehet, még a legelvetemültebb véresszájú szájtépéssel sem. Ám nagyon nagy szerencse, hogy itt van nekünk Gyöngyösi Márton, jobbikos országgyűlési képviselő, aki pártjával kéz a kézben gondoskodik arról, hogy ez mégiscsak megtörténjen. A Jobbik gombnyomogatójának hétfői sokat idézett véleménye szerint "itt lenne az ideje a gázai konfliktus kapcsán, hogy felmérjük: a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára". A kijelentéssel még hatalmasabb a probléma, mint azt első látásra gondolnánk. Hiszen a mellett, hogy egyértelműen a náci korszak etnikai listázásának visszaállítása fedezhető fel e mondatok mögött, még a téma megfelelő bekapcsolása sem sikerült az emberünknek. Ugyanis legalábbis erősen megkérdőjelezhető, hogy a zsidó politikusaink listába gyűjtése hogyan kapcsolódik a gázai konfliktushoz. Az pedig, hogy a radikális párt háza tájáról ilyen és hasonlóan gyűlöletkeltő és a csekély társadalmi elfogadóképességet is porig zúzó mondatok hangzanak el, az cseppet sem meglepő, sőt maga Gyöngyösi is többször bűvölte ezzel a választóit.

Azonban  ha már öblösen zsidózgatnak a parlamentben, - mint kiderült néha a témához szinte alig kapcsolható módon - akkor tessék már azt úgy tenni, hogy utána nem magyaráznak bele azt, hogy valójában ez a szervezet a világ legtoleránsabb és erőszakmentesebb pártja. Miért kell utána olyan zöldségeket mondani, hogy valójában az izraeli-magyar kettős állampolgárokra vonatkozott a kijelentés? Miért nem mondjátok ki azt, amit mindenki tud: gyűlölitek a zsidókat! Na meg persze egy sor  népcsoportot, a cigányoktól a vietnámiakig. Aki ilyen rasszista, idióta, nevetséges szövegelést folytat, az ne próbáljon kibújni a felelősség alól azzal, hogy ő a zongorát úgy értette, hogy kefe. Mert a zongorával nem lehet kefélni, Gyöngyösi úr nyugodtan kipróbálhatja.  

Mindezek mellett az ellenzék reakciói is érdemelnek néhány szót. Az, hogy a dolog legélesebb kritikusa maga Gyurcsány Ferenc, akinek a kormányzati munkája eredményezte a - most már joggal - neonácinak is nevezhető formáció felemelkedését, minimum nevetséges, ha nem szégyenteljes. A sárga csillagos játszma szintén talán nem a legjobb módja a tiltakozás kifejezésének, de legalább egy pozitívum elmondható az ügy kapcsán. A többi ellenzéki párt és a kormány is mélységesen elítélte a verbális akciózást, bár utóbbi egy néhányszor már elhasznált közleménnyel tette mindezt, de legalább látjuk, hogy tényleg takarékoskodik a kabinet, legalábbis ezen a téren. Az pedig, hogy Novák Előd elkezdte gyűjteni az adatokat, már a szép, új - sajnos már egyszer igencsak bevált - rendszer gyakorlatba átültetésének kezdete. Ezért gondolom, hogy az ilyen Gyöngyösi félék nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az országra nézve, mint a zsidó származású országgyűlési képviselők és mégsem listázzuk őket... Szerencsére.